A hétvégén lezárult a pályázat. A nyertesünk Benkó Kata lett, aki a lent olvasható ajánlót küldte nekünk. Gratulálunk Katának és köszönjük szépen mindenkinek, aki részt vett a könyvtár és a bakonybéli Galagonyás vendégház közös játékában!
Cormac McCarthy: Véres délkörök avagy Vörös alkony a nyugati égen
Magvető, 2009 (Budapest) ford. Bart István
541 p.
Az út és a Nem vénnek való vidék szerzőjének legnehezebben emészthető regénye az időben és térben való elhelyezhetősége ellenére a történelem előtti korokba kalauzolja az olvasót. A központozás szinte teljes hiánya és a naturálisan ábrázolt kegyetlenség prehisztorikus állapotok közé helyezi a cselekményt, melyből csak olykor emelkedik ki némi utcai filozófia mint az embert kísérő – legtöbbször erkölcsi tévútra vezető, de az életben maradást igen hatékonyan megkönnyítő - megküzdési stratégia. McCarthy főhőse ezúttal egy fiú, akiről semmit nem tudunk. Cselekedeteit az életösztön irányítja, soha nincs lehetősége az alapvető emberi szükségletek felett álló tényezőknek alárendelni szándékait és a cselekedeteit. Ha futni kell, fut. Ha skalpolni kell, skalpol, mindezt a valaha élt legrettenetesebb gazemberek társaságában, ki sem barátok, sem ellenségek, hanem korhadt fák a sivatag perzselő tüzében, melyeket az utazó szó nélkül a háta mögött hagyhat, ha ledőlnek a körülöttük tomboló viharban. Utazása során a fiú embertelenségek végtelen sorozatának szemtanúja és elkövetője, de ítéletet nem mondhatunk felette, hiszen a morális döntéseihez mozgásteret adó szűk mezsgyét az író szabja meg, ahogy elhelyezi az Egyesült Államok déli határterületein élő indián őslakossággal szembeni kegyetlen eljárásokat legitimizáló etikai határköveket. A fiúnak a nevét sem tudjuk és a tág időkeret ellenére McCarthy végig gyermekként utal rá. Amikor pár oldal erejéig nem fenyegeti veszély, magunkat tudjuk biztonságban, de az olvasói tapasztalat része ugyanúgy a szégyenérzet, a bűntudat és a gyász, amit azokért az emberekért érzünk, akik talán értünk vesztek el, de a bennünk élő tudatlan gyermek kezei által. Így válik egy állam születésének tanújává az olvasó.
