A grófnő magabiztossága, pozitív kisugárzása azonnal betöltötte a termet, amint belépett és ez a különleges szellem uralkodott mindvégig, amíg jelen volt. Jó lenne, ha meg lehetne tanulni ezt a tanulhatatlan tartást és ragyogást! Biztos vagyok benne, hogy sokaknak adott volna igazi élményt meghallgatni ezt a beszélgetést és személyesen találkozni Nádasdy Borbálával azok közül is, akiknek - mert nem olvasták a könyveit vagy nem is hallottak róla - meg sem fordult a fejükben, hogy eljöjjenek. Mert ez nem egy hétköznapi író-olvasó találkozó volt, hiszen a kifejezés irodalmi értelmében a grófnő nem író. Inkább mesélő, aki saját emlékeit, benyomásait, véleményét osztotta meg az olvasókkal könyveiben. Nem volt hétköznapi, mert ez az asszony, aki nálunk járt nem hétköznapi. Nem attól más, hogy a neve előtt szerepel a gróf szó. A fiatalkorát viszont meghatározta ez, és a fiatalkori tapasztalások meghatározták, hogy milyen felnőtté érett és milyen ma. Milyen? Varázslatos..! Kár, hogy a plakátokra nem lehetett hinteni egy keveset abból a varázslatból, ami körüllengi. Remélem, ha lesz még egyszer lehetőségünk meghívni, sokkal többen hallgatjuk majd, mert mindenki, aki most eljött hírét viszi! Biztos vagyok abban, hogy senki, aki eljön nem fogja megbánni, nem fog csalódni.
Sajnálom, hogy néhány érdeklődőnek bosszúságot okozott, hogy nem tudott arról, hogy a program az eredetileg tervezetthez képest egy órával korábban kezdődött. A változásról plakátokat helyeztem ki és az internetes felületeinken többször, időben jeleztem. Az eredeti időpont azonban a Hírmondóban jelent meg, ezért valószínűleg az lett volna a jó, ha az időpontváltozásról szórólapokat készítek. Tanulok az esetből!
Az utolsó két képért köszönet Felföldi Andreának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése