Nincs időm olvasni..!

Sokszor hallom ezt. És tényleg, tudom, hogy nincs idő, semmire sincs, munka után háztartás, gyerekek - kész a leckéd? Becsomagoltad a cuccot edzésre? Talán munka után is vár a munka... Vagy éppen, ha még abba a korosztályba tartozol, suli és tanulás, felkészülés, és muszáj időt szakítani a baráti kapcsolatokra is. Tényleg nincs idő. Talán még unatkozni sincs. (Az unatkozás hasznáról egy nagyon jó videót láttam a neten, érdemes megnézni, itt találod.)

Elárulom a titkom: én este olvasok. Amikor mindhárom porontyot lefektettem, és amit muszáj volt megtenni a háztartásért, azt megtettem, kilenckor, tízkor, tizenegykor. Tízig, éjfélig, attól függ, mikor sikerült elkezdenem, mennyire merültem le és mennyire magával ragadó a könyv. Van, hogy csak 10 percet, aztán az orromra zuhan a könyvem. De most már hozzátartozik az esti rituáléhoz, ami biztosítja azt, hogy pihentető éjszakám legyen akkor is, ha a gyerekekhez még néha fel kell kelni. Vannak olyan élethelyzetek, amikor le kellett mondanom az esti olvasásról, mert az alvás minden perce luxus volt. Az ilyen időszakok elmúltával nehéz volt visszatérni az olvasós estékhez, de megérte azt az egy-két estényi erőfeszítést. Utána már nem a tévé jutott az eszembe, amikor elcsendesedett a ház és lehetett fújni egy nagyot, hanem a könyv.

Ha este, a suli vagy a munka és a családi élet után van annyi erőd, hogy benyomd a tévét, az éppen annyi, mint kézbe venni egy könyvet. Észrevetted, hogy az esti tévézés után fáradtabb tud lenni az ember, mint amikor leült a tévé elé? Olvasás után nem ezt érzed.